Egyezségre jutottak

Sajtótájékoztatóján Charles Michel kijelentette, a CETA nagyon fontos a vállalatok, a gazdaság számára. Didier Reynders külügyminiszter pedig jogosnak nevezte a szerződéssel kapcsolatos korábbi vallon aggodalmakat. 

Michel nem sokkal később azt írta a Twitteren, hogy az ország tartományi parlamentjei péntek éjfélig jóváhagyhatják a megállapodást, amely „fontos lépés az EU és Kanada számára”.

Később Paul Magnette vallon kormányfő is megerősítette, hogy egyezségre jutottak. „Tető alá hoztuk a megállapodást, amelyet megküldünk az uniós intézményeknek és az európai partnereinknek” – mondta. Hozzátette, „Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseinket”.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, csak azután fog kapcsolatba lépni Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, ha minden akadály elhárult az aláírás elől.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]

Elmarad a csúcs
A szabadkereskedelmi megállapodást eredetileg a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcsértekezleten írták volna alá, a belgiumi Vallónia tartomány vonakodása miatt azonban a belga szövetségi kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az egyezmény aláírására, ezért a találkozót lemondták.

Voltak kétségeik

A belga politikusok közötti egyezség részletei egyelőre nem ismertek, de sajtóhírek szerint a dokumentumot már el is küldték az uniós állandó képviseletnek. A vallon kormányzat korábban az egyezményben szereplő jogorvoslati mechanizmus miatt nem járult hozzá a CETA aláírásához, mert úgy vélte, az lehetőséget ad arra, hogy a nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az Európai Unió másik huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére is. Sokan azzal vádolták a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokra használja fel a vétójogát.

A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.

Szakértők attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetleníti az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is.